Hát, kedveseim, múlt héten voltam a Hegyalja fesztiválon szabadság címén, remek volt, nincs kedvem elmesélni, pedig tényleg tök jó volt. De azóta annyi szar történt, hogy már nehéz tolerálni. Ez, kérlek, nem nyafi, csak gondoltam, írok ide már valamit, de sajnos nem jut eszembe semmi lélekemelő, csak az, hogy éljen a sátán. Mondjuk írhatnék arról is, hogy milyen kibaszott jó lemezt fogunk remélhetőleg most hétvégén felvenni a legkedvesebb egri barátainknál. Hogy a macskám képes tíz centire kinyújtani a nyakát és mivel, ha nagyon koncentrál, bandzsít is hozzá, elég szórakoztató látvány. Vagy esetleg arról, hogy egy 12 órás meló legvégén, mizantrópiától telve bemenni az utolsó órámat megtartani, majd vigyorogva jönni ki, mert annyira jófej népek gyüttek össze tanulni. Vagy írhatnék politikáról de az most már annyira abszurd, (mint ebben a pusztulásra ítélt országban minden, jobbára) hogy miközben végiggondolom, mit lehetne írni, már elmegy tőle a kedvem. Vagy arról, hogy - de ez mind csak elmélet.